4+2 dolog, amit érdemes tudnod a szakfordítói piacról

2017. június 25. - Termosz

Érdekel a fordítás, de úgy tűnik, mintha semmit nem tudnál a szakfordítói piacról?

Most nem csak arról beszélek, hogy az egyetem elvégzésével a kezdő fordítók nem tudják, merre induljanak el, vagy egyáltalán hol lehet munkát keresni a piacon. Inkább arról, hogy már az egyetemen sem adják meg mindenhol a segítséget a hatékony munkakereséshez, és az érdeklődőknek semmilyen forrás nem áll rendelkezésükre az interneten.

Az elmúlt években több olyan szakfordító-hallgatóval vagy nyelvszakossal beszéltem, akik szerettek volna belépni a fordítói piacra, de nem kaptak megfelelő ismereteket arról, milyen irányban kellene tovább haladniuk. Ez a cikksorozat tehát azoknak szól, akik most ismerkednek a fordítói szakmával, és nem tudják még, merre induljanak pontosan, vagy eluralkodott rajtuk a fordítói „kapunyitási pánik”.

Először tisztázzunk néhány alapvető tényt a szakfordítói piacról.

1. A megbízások útja egy szörnyen kacifántos lánc

A szakfordítói piac nagy része néhány nagyobb fordítóiroda kezében van, és a maradék rész több tízezer kisebb fordítóiroda és szabadúszó között oszlik szét.

A Translators Association of China szerint körülbelül 640 000 fordító dolgozik ma aktívan a világon. Ezek a fordítók állhatnak egy cég alkalmazásában, vagy vállalhatnak megbízásokat szabadúszóként fordítóirodáktól és/vagy közvetlen ügyfelektől.

A nagy fordítóirodák sokszor kis fordítóirodákat bíznak meg egy-egy munka elvégzésével, illetve kiadhatják közvetlenül a szabadúszóknak is a munkát.

Ezáltal hosszú láncok alakulhatnak ki, és mindig az nyer a legkevesebbet, aki a lánc végén áll.

A megrendelő megbízhat egy mamutvállalatot, ami kevesebb pénzért továbbadja a munkát egy kisebb irodának, ami még kevesebb pénzért továbbadja egy még kisebb irodának, majd innen kerül még ennél is kevesebb pénzért egy szabadúszóhoz.

Vannak olyan szabadúszók is, akik több munkát vállalnak, mint amennyi a saját kapacitásukba belefér. Ilyenkor kiadhatják alvállalkozóknak a munkát, amit többnyire az outsourcing elnevezéssel illetünk. Így tehát a szabadúszó után is állhat egy láncszem.

A lánc bármeddig folytatható. Mindig az nyer a legtöbbet, aki jó helyet foglal el benne.

Ez az egész valahogy így néz ki egy ábrán:

grafika.png

 

2. Nem biztos, hogy érdemes ritka nyelvet választani

Sokszor felmerül a kérdés, hogy érdemes-e ritka nyelvet választani elsődleges idegen nyelvként.

Ha ritka nyelvről van szó, akkor úgysem dolgozik sok fordító rajta, nem? Éppen ezért biztos, hogy lesz munkám – gondolhatod.

Általában a ritka nyelvekből kevés fordító dolgozik, viszont kevés munka is akad, így lehetséges, hogy nincs is szükség több fordítóra. Ezt nehéz megállapítani, mivel nincsenek publikus adatok, a fordítási munkák nagy része titoktartás alatt áll.

Viszont az megállapítható, hogy a ritka nyelvekről általában hullámszerűen érkezik a munka, nem lehet rá állandóan számítani. Emiatt úgy gondolom, hogy érdemes több lábon állni, és egy gyakori nyelvet is fordítási szinten elsajátítani, hiszen a nagy nyelvekből folyamatosan lehet számítani a munkára. Illetve lehet további tevékenységeket is űzni, például az adott idegen nyelvnek a tanítása, idegenvezetés, ha úgy látszik, hogy van rá igény.

A másik nehézség a kis nyelveknél, hogy nem lehet hivatalos keretek között fordítói szakot végezni rajtuk. A szakfordításhoz azonban vagy szakfordítói végzettségre, vagy szakfordítói vizsgára van szükség.

Sokan azt csinálják, hogy más nyelvből végzik el a szakfordítóképzést. Hiszen a technikát kell elsősorban elsajátítani, és ez alkalmazható egy másik nyelv esetében is.

Amennyiben ebből a ritka nyelvből  van egyetemi filológiai szak, akkor érdemes körbenézni ott is, mivel gyakran indítanak hallgatóknak szóló fordítói szemináriumokat. Ez azonban nem ad fordítói végzettséget, csupán a tudás mélyíthető vele.

De akkor milyen nyelvek a legnépszerűbbek? Mi az, amivel biztosan lesz elég munka?

Az ethnologue.com szerint közel 6800 nyelv létezik ma, így tehát bőven van választék, az interneten a leggyakrabban használt nyelvek pedig a következők: angol, kínai, spanyol, arab, portugál, indonéz/maláj, japán, orosz, francia, német (az internetworldstats.com szerint).

3. Specializálódni kell

A nyelvválasztáson kívül az is rendkívül fontos, hogy milyen szakterületben mélyed el valaki.

A legtöbb munkát termelő területek a műszaki, az informatikai és a marketing területek. Nagyon erős a hivatalos iratok fordításának piaca, az EU-s, a gazdasági, a bírósági és a hatósági szövegek, az orvosi vagy gyógyszerészeti szövegek piaca.

Ezenkívül azonban számos kisebb szakterület is létezik: agrár, videojátékok, HR, zeneipar, oktatási anyagok, vegyipar stb.

Érdemes specializálódni egy-két területre, amelyeken kellő szakmai jártassággal rendelkezel. Azt is végig kell gondolnod, hogy milyen szövegtípust vagy szakterületet nem vállalsz semmilyen körülmények között, mert nem vagy jártas benne.

Ritka nyelvek esetén nem szükséges specializálódni, mivel mint már említettem, ezeken kevés munka akad.

background-about-science_1284-699.jpg

Designed by Freepik

4. A fordítói tevékenység vállalkozás

A fordítók, tolmácsok, lektorok általában nem egy-egy cég alkalmazásában állnak, hanem vállalkozóként vagy cégként számláznak a megbízók felé. Magyar viszonylatban ezt KATA-s egyéni vállalkozásként szokták megoldani a kedvező havonta befizetendő díjak és az adminisztrációs egyszerűség miatt.

5. CAT-eszközök nélkül már nem állnak szóba senkivel

A fordítások többsége CAT-eszközben, vagyis fordítástámogatási eszközben történik.

A Magyarországon leggyakrabban használt CAT-eszközök a Trados és a MemoQ (amelyet egy magyar fejlesztői csapat jegyez). Ezeken kívül nagyon sok program létezik: Translation Workspace, Across, Transit, Memsource, Wordfast, MateCat stb.

Általában a megrendelő határozza meg, hogy milyen programot kell használni a munkához, hiszen a nagyobb cégeknek már kiforrott módszereik vannak. Sőt, az is előfordulhat, hogy a cég saját fejlesztésű szoftverében kell dolgoznia a fordítónak.

Így tehát érdemes felkészülni arra, hogy rengeteg fordítástámogató eszközzel meg kell majd ismerkednie annak, aki főállásban szabadúszna.

trados_kis_1.png

Az SDL Trados 2015 felülete

A szegmensekre bontás mellett a CAT-eszközök két legfontosabb funkciója a fordítómemória és a terminológia.

A fordítómemória eltárolja a már lefordított szöveget, és itt könnyen meg tudunk keresni korábban már lefordított kifejezéseket. Általában a szakfordítások során előkerülő szövegekben sok ismétlődés található. A rendszer automatikusan beilleszti az ismétlődések fordításait, és ha több fordító együtt dolgozik egy szövegen, akkor az online fordítómemóriában azonnal látják egymás anyagát, így ez segíti azt, hogy az elkészült szöveg konzisztens legyen.

A terminológiai listába felvehetők bizonyos szavak előre meghatározott fordításai. Ha például a megrendelő azt szeretné, hogy a 'fuel' szó a fordításban 'tüzelőanyag'-ként szerepeljen, és ne máshogy, például 'üzemanyagként', akkor felvetetheti a terminológiába, és így a fordítók figyelnek a szöveg egységére.

A szakfordítások során előforduló szövegtípusokhoz tehát hasznosak a CAT-eszközök, így nem is csoda, hogy manapság már elvárás az ismeretük.

close-up-of-employee-with-computer-keyboard_1098-2019.jpg

Designed by Freepik

6. A fordítói munka nem csak fordításból áll

A legnépszerűbb munkatípus a fordítás és a lokalizáció.

A lokalizáció a fordításon felül annyi többletet tartalmaz, hogy a munka során a különböző kulturális elemeket is figyelembe veszik a fordítók, és így készül el a célnyelvi szöveg. Ide tartozik például a mérföld-kilométer átváltás, vagy a pénznemek lokalizálása.

A szövegek érkezhetnek PDF-ben, Wordben, de lehetnek valamilyen programnyelven kódolt anyagok, amelyekben rövidebb szövegrészleteket, 1-1 mondatot, félmondatot, gombokon szereplő feliratokat kell fordítani. Az ezekkel való munkát segítik a CAT-eszközök. Ha fordítóirodától küldik a munkát, akkor ezek általában már elő vannak készítve, és egy adott programhoz tartozó csomagban kapjuk meg az anyagot.

A fordítás mellett létezik egy másfajta munkatípus, a transcreation, amelynek a transzkreáción kívül más magyar neve nem igazán alakult ki. Ezt a fogalmat a marketing és a hirdetések szövegének fordítására használják.

Sokszor előfordul, hogy egy-egy marketinges anyagban olyan szlogenek, olyan mondatok szerepelnek, amelyeket nem elég egyszerűen, pontosan lefordítani. Olyan célnyelvi szöveget kell létrehozni, amely a célnyelvi kultúra felhasználásával élettel tölti meg ezeket a szövegeket.

A lektorálás a fordítási fázist követi, fordítóirodáknál jobb esetben minden szöveg átmegy lektoráláson. Ez azért is fontos, mert bár tökéletes fordítás nincs, a jó szakfordításnak a lehető legpontosabbnak kell lennie. A lektor segít az apró, észre nem vett hibák kijavításában, terminológiai vagy nyelvi helyesbítéseket javasolhat.

Viszont tévedés, hogy az lenne a lektor a dolga, hogy a rossz fordítást újraírja! A lefordított anyag a fordító saját felelőssége, és nem szabad arra hagyatkozni, hogy „majd a lektor kijavítja...”

A machine translation, vagyis a gépi fordítás utószerkesztése is kezd elterjedni.

Ez a magyar nyelv esetében egyelőre még nem biztosít használható alapanyagot, általában át kell írni a teljes gépi fordítással készített szöveget.

A gépi fordítás utószerkesztéséért általában kevesebbet fizetnek, mint a hagyományos fordításért, viszont a technológia jelenlegi állása szerint szinte ugyanannyi munka van vele. Úgy gondolom, éppen ezért érdemes megfontolni azt, hogy valaki vállal-e ilyet vagy sem.

 

Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni a hasonló blogbejegyzésekről, akkor kövesd a Fordítóblog Facebook-oldalát, vagy iratkozz fel blog hírlevelére a lenti űrlap segítségével! A megosztásnak is nagyon örülök.

Feliratkozás a Fordítóblog hírlevelére

* = kötelező