Kereszttűzben a XX. századi skandináv–magyar műfordítás

2017. április 09. - Termosz


Márciusban a Pesti Bölcsész Akadémia Skandináv–magyar műfordítások és műfordítói portrék a 20. századból című előadássorozatán jártam. A négyalkalmas kurzust az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója, Csúr Gábor Attila tartotta, és a skandináv irodalom magyarországi recepciójáról mesélt.

kereszttuzben_a_skandinav_1.png

A bevezető, alapozó előadáson a skandináv irodalomtörténetről hallhattunk rövid irodalomtörténeti áttekintést, és ismerhettük meg azokat a skandináv írókat és költőket, akik jelentős szerepet játszottak a 19. és 20. század eleji skandináv irodalomban. Ezután a magyarországi skandinavisztika kialakulása került terítékre, vagyis az, hogy kik foglalkoztak a skandinavisztikával hazánkban, illetve hogyan kerülhetett először kapcsolatba a skandináv szerzőkkel a magyar olvasóközönség. Az előadó két részre osztotta a XX. századi skandináv irodalomfordítást, így a harmadik előadáson az 1900–1945 közötti időszakról beszélt, a záró alkalommal pedig az 1945–1989 közötti időszakról.

A kurzuson főképp a dán, a norvég és a svéd irodalom került terítékre, és bár röviden, de szó esett az izlandi és a feröeri nyelvekről is. Az előadásokon megtudhattuk, hogy a skandináv irodalom egészen sokáig közvetítőnyelvek segítségével jutott el Magyarországra, G. Beke Margit (1890–1988) és Hajdu Henrik (1890–1969) voltak az elsők, akik már az eredeti skandináv szövegek alapján készítették fordításaikat. Hogy ez miért jelentős? Egyrészt pontosabb fordításokat eredményez az, ha nem közvetítő nyelven keresztül, hanem az eredetiből fordít a fordító, jobban meg tudja ragadni az eredeti szövegben szereplő nyelvi játékokat és kultúraspecifikus kifejezéseket, vagyis reáliákat, míg ha a fordítás fordítását vesszük alapul, akkor nagyobb az esélye, hogy elveszik valami az eredeti szövegből.

És vajon szükség van-e arra, hogy egy-egy skandináv művet újrafordítsanak magyarul? Néhány skandináv műből több fordítás is készült, amelyeket az idő során egyre inkább feljavítottak a fordítók – ez történt Ibsen esetében is, akinek a drámáihoz többen is hozzányúltak, és így váltak egyre jobbá a magyar nyelvű szövegek. Bizonyos verseket, például A bányász (Bergmannen) című Ibsen-verset több fordításban is elemeztünk a kurzuson, és összehasonlítottuk az egyes fordítói megoldásokat – látható volt, hogy ahány fordító, annyiféle végeredmény született. Az utolsó órán Knut Hamsun nemrég megjelent Éhség című kötetének újrafordítás is szóba került, amelyet először Ritoók Emma (1919), később Hajdu Henrik (1965), majd Pap Vera-Ágnes (2015) fordítottak újra.

henrik_ibsen_1.png

A kurzus egyszerre szólt a skandináv irodalom iránt érdeklődő laikusokhoz és a skandináv irodalomban és kultúrában jártas személyekhez. Az előadások jól egymásra épültek, könnyedén követhető volt az is, ami az előadássorozat végén hangzott el. Megismerhettünk fordítókat, hallhattunk érdekességeket fordítási problémákról, verset elemeztünk, és beszéltünk arról, hogy milyen jelentősége volt annak, hogy a XX. században már nem közvetítő nyelven keresztül érkeztek Magyarországra a skandináv regények, hanem eredeti nyelvről. Megtudhattuk, hogy G. Beke Margit kiválóan ismerte a szirtek, szigetek és zátonyok norvég megnevezéseit, amelyekre rendkívül sok szót találhatunk ebben a nyelvben, illetve azt, hogy Andersen meséinek fordításai néha nem igazán azt mesélik el, mint amit az eredeti szöveg.

Az előadó: Csúr Gábor Attila

Csúr Gábor Attila 2014-ben szerzett alapszakos diplomát az ELTE skandinavisztika szakirányán. 2016-ban végezte el MA-tanulmányait ugyanitt, majd felvételt nyert az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának skandinavisztika programjára. 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben ösztöndíjas nyári képzésen vett részt Askovban, Koppenhágában és Helsingorben, a 2015/2016-os tanév őszi félévében pedig a Koppenhágai Egyetem vendéghallgatója volt. Előadott 2014-ben és 2016-ban a XV. és XVII. Eötvös Konferencián, 2014-ben a III. Eötvözet Konferencián, XXXII. OTDK-n 2015-ben. A 2015/2016-os tanévben Köztársasági Ösztöndíjban részesült. 2012 óta az Eötvös József Collegium skandinavisztika műhelyének tagja.

Hasonló programokért keresd fel a Pesti Bölcsész Akadémia honlapját: pestibolcseszakademia.blog.hu

Ha érdekel a fordítás, és szeretnél értesülni a legfrissebb híreinkről, akkor kövesd a Fordítóblog Facebook-oldalát!